Szandálban hegyet mászni

Szóval, csajok, jól kigondoltam. A legjobb orvosság a jó levegő. Igaz, a héten még alig kaptam, de mindenképpen meg kell gyógyulnom. Így aztán, szokásosan lóra/nyeregbe pattantam és usgyi neki. Ugyan beállítottam a GPS-t, de már a legelején eltértem tőle, mondván, hogy jobban tudom, merre az arra. Így aztán Anifig egész jól elirányítottam magam, végig a Salzach parti kerékpárúton, aminél szebbet még nem láttam. Viszont utána valahogy kitévedtem egy kétsávos útra, ami rávitt (volna) az autópályára. S persze, folyton előttem volt az Untersberg, ahova fel akartam jutni. Tehát irányban voltam. Így aztán mentem tovább, viszont kicsit többet tekertem, a laza 20 km helyett, lett 25km. Na meg egy óra, mert egy helyen leszálltam és próbáltam magamat pozicionálni. De egyszer csak ott teremtem. :) Kellemes út volt, laza 26 C. Pont elcsíptem a felfelé tartó cablecart, amit itt Untersbergbahnnak hívnak. Aztán fent csak szívtam a jó levegőt be-ki. Láttam egy nénit, hogy nem mer felmenni, a férje meg nem akar lejönni, mondtam neki karoljon belém és szép lassan felkísérem. Nagyon tetszett neki, mondta, hogy szandálban nem túl okos hegyet mászni. Megerősítettem. Persze, bicajozni meg tökéletes. Mondtam neki, hogy Aigenből tekertem ki, meg majd vissza. Nagyon megköszönte a felkísérést. Aztán csak mentem-mentem, megpihentem és be-ki. Ahogy a nagykönyvben meg van írva. Bár nyári ruhában érkeztem, előbb a pulcsi, majd a kabátom is felkerült, hirtelen olyan felhős-párás-ködös idő lett, hogy elindultam vissza. 1800 méteren kávéztam egyet a nyugágyban, lában alatt a hegy, a város, a környék. S gyakoroltam a  levegővételt: be-ki. Egyszer csak lekerült a kabát, a pulcsi, a sál és kellemesen simogatott a napocska. Nagyon jól időzítettem, pont délben. Mondjuk két napja még hó volt itt, meg 0 Celsius. Ma meg 27 C és felhős napos idő, lent meg kánikula 32 Celsiusban.
A visszaút még kalandosabb volt. Megleltem a bicikliutat, amely elvileg elhozott volna. Vagy nem. Megint eltévedtem, majdnem elmentem Hallein felé, aztán rájöttem végül is Aigen után az jön. Igaz, már csak sokkal később. Így újabb nagy kerülővel Éviék felé mentem, végig a kanális mentém, Fürstenbrunn, Moos, majd Hellbrunn, Mozarteum, a Gabikám pillangós hídja és már a Volksgartennél voltam.