2010. december 31., péntek

Szilveszteri mulatság 2010 virtuális Guettával:) /éljen a XXI. század!/













S valahogy ez az év kicsit gyorsan véget ért.:) alig kezdődött el, máris nyakunkba szakadt a karácsony. Épphogy fölkészültünk rá és a családi idillt formázó együttesünk élvezte az együttlét örömét, de máris elmúlt. Az isteni középsőnk is csak épphogy itthon volt. Mire megbarátkoztunk a káoszelméletével, máris vonatra tettük újra. Persze tudom, hogy ahogy haladunk előre az időben ez egyre többet lesz így, de :)
Na de a vágyálmok nem mindig válnak valóra. De az is igaz, hogy ez az éve hozta el a legnagyobb álmom teljesülését:)) Csak merészet és nagyot kell álmodni, ahogy te is állandóan teszed. Persze vannak állandó keresztbetevők, és időszakiak, de ez is csak fontos lépése a bizonyítékok által megerősített igazságnak. S "amitől nem halsz meg, attól erősebb leszel", valamelyik akcióhős mondataként méltóan jellemzi a mai nap kulcsát.
S persze eljött az év utolsó napja is, hogy újra baráti karéjban élvezzük egymás társaságát. S ez tudod, isteni buli volt, ahogy szokott. Ráadásképp nemcsak karácsonykor szakítottunk a harmincéves családi hagyományainkkal- lásd a gesztenyés pulyka helyett aszalt szilvás csirke - ez a vonal továbbgyűrűzött az óévbúcsúztató partin is. Új kreációk új időkben, a változás gyönyörködtet, ahogy már az ókorban is megmondták a tutit. Olyan receptet kaptam Hencsikétől, hogy elaléltunk. Húsgolyókat formáztunk pikáns fűszerezéssel, egy kis aszalt szilvával, fahéjjal, gyömbérrel, chilli paprikával, mártogatva a csodás fokhagymás-fűszeres szilvaszószban. Igazi parti finomság. Mindenkinek ízlett. Na és a zene:) A szokásos őrület. Jó csevej a barátokkal, tánc, pezsgő, éjféli himnuszéneklés, ugyan nem a homokos Bora Borán, hanem csak úgy az otthonunkban 2010-ben, a mai Magyarországon...
Szóval neked is boldog új évet, te időutazó!:)

2010. december 29., szerda

Téllepel









Drága Adrikám, nálunk csak a szokásos: télen hózik:) nyáron (is) fázik. Adja kis hazánk a szokásos éghajlati mintát: tekintve a nagy hó(ő)ingásokat, meg a méteres havat, végül csak tél volna, vagy mi a csuda? Már egy ideje / a múlt évezred óta/ az alföldön élek, de ekkorára hízott jégcsapot nem láttam.
Mondjuk, viszont még ilyen sem volt: karácsonyra kinyílt a papa és a mama karácsonyi kaktusza is.:) Ez talán tíz éve nem történt meg. Bár tény, idén háromszor virágzott a karácsonyi kaktusz. Viszont most mellé kipompázott Melitta gyönyörű orchideája is, hozván bőven csodát a nagy hó sújtotta fenyő elé:) S csak úgy oldalra dünnyögöm: az enyém a harmadik virágszálat hozza, nem sokára az is kibontja porcelánkrémes bimbóit. Persze természetesen az irodámban egy mini-orchidea csempészi a szépséget, elég csak rátekintenem, s az apró csoda máris elillantja a nehézségeket.
Persze azért az ingázást nem bírja feledtetni, de ennek is a jó oldalát nézem. Sokat utazom: ez tény, mindig ugyanott:ez alkalmat ad a szemlélődő összehasonlításokra, bámulászó rácsodálkozásokra, s a hazatérés szívszorító mámorára. Bor, mámor, Szeged, némiképp átírva a filmcímet. S mindenütt hó, hó, hó...

Ez a tél még azon is túltesz, amikor az előző házunkba a hófúvás által méteresre dagadtra csúsztatott hópaplan került:). Pedig az se volt semmi, főleg mire kilapátoltuk és kitalicskáztuk...Na de félre a tréflivel, van ennek egy nagyon jó oldala is, a gyerkőcök nem kívánnak bent lenni, inkább kint:) S nem átallanak hócsatába bonyolódni az egy utcában lakó ellen-hócsatázókkal. Mondjuk a jegesedés miatt már a hóember építése csak csákánnyal időszerű, de a kihívásokat kedvelőket ez nem riasztja el. A táj egyszerűen gyönyörű és van még egy nagyon jó tulajdonsága, hogy betakar mindent, s így jótékony leple minden ganéjt, visszásságot elrejt. Persze csak egy darabig. Olvadásig. Bár nálunk azért olvadáskor jön a java, mert el nem képzelhetem, hova megy ez a rengeteg víz? Remélem szeles idővel tör ránk az olvadás, a lehető legcsekélyebbre enyhítve a károkat.

Amúgy fényképezés közben jöttem rá, mennyire szeretem a nagy széles tágas tereket:) nem villant be neked valamit?? De amúgy, szerintem mind ilyenek vagyunk.
Na és az ünnepnapok? Tudom, neked ez most mást jelent. De itthon lenni, a családdal örömködni, meg játszani, meg egyáltalán csak egy levegőt szívni: ez nagyon jólesik. Szinte nem is tudtam már mennyire szerencsés vagyok veletek. Már csak te hiányzol:) De jól tudom, milyen jó helyed van, ezért nem aggódom. Amúgy is felhagytam vele. Sehova sem vezet.
Egyszerűen élni kell e jelenben és jól eltervezni a jövőt, a múltból pedig leszűrni és kivonni a tanulságokat, hogy építsen és előre vigyen bennünket.
Csók: Anci

2010. december 27., hétfő

Kávé, sztráda, otthon...




Tehát ma van a nap, hogy találjunk időt álmainkra, és higgyünk a csodákban:) Anikó gondolata, de tetszik. Már majdnem elfeledém, milyen nyugalmas tud lenni a hajnal-reggel. Otthon. Az édes, csodás otthon. Persze Adrikám, te is gondolom már elfeledéd, hiszen a munka egészen magáévá tesz, ahogy engem is.Ami nem baj, feltétlen. Hiszen a munkaöröm a legfontosabb örömforrás. Legalábbis nekem. Mindig imádtam dolgozni, és ez azóta sem múlik, mióta először betettem a lábam a munkahelyre. Pedig az elég régen volt. De azt hiszem nem is az időn múlik, hanem a hozzáálláson.
Ahogy az élet is.
S visszatérve a reggel örömére, a kávé az ágyban, a böngészés, az írás, az olvasás, mind azok az apró kis bonbonok,melyek megédesítik a napot.
Szóval maradjon a mai nap az álmainkra, a csodáinkra, a kapcsolatainkra, hogy az ünnepnapokban megédesülő élet beragyogja a hétköznapok csodáit is.

Játszani is engedd...:)






Odaát voltunk picit a pindurokkal, s elcsábultunk a csodás játékok láttán. Adrikám, te még olyant nem láttál. Mindenféle játékhegyek, csodásabbnál csodásabbak, de ami lenyűgözött bennünket a nagy autószállító kamion két pótkocsival és vagy egy tucat autóval, lendkerekes:) Egész jól eljátszottunk, de a képeken magad is láthatod:)
Már talán nem vélekszel, milyen is mikor édesapcikádat elkapja a gépszíj:), na de magad is láthatod, a játék véresen komoly mulatság. S persze, el sem hinnéd, először, mikor lendített egyet a kamionon, Levibaba kivette a kezéből, magához ölelte, és föltelepedett a kanapéra, gyanúsan méregetve a játékrablót. De aztán csak megenyhült... s játékba feledkezett mindenki:)
Végül is karácsony van!
Remélem neked is jól sikerült Bora Borán:)
Csók:Anci

2010. december 26., vasárnap

Hó, hó, hó...s ami mögötte-alatta van







Drágaságom, a helyzet változatlan. Újra két napja esik a hó, viszont rendben levizsgázott a pindurlány:): hazavezetett hóban, ügyesen.:)Gyakorlatilag kb. harminccentis már nálunk. Nagyon szép, lehet angyalkát csinálni, Negróval hemperegni, hóembert építeni, s remek hócsatát vívni.:) Ma megyünk is, megtesszük mindet.Főleg a Levivel, meg a Rékával.:) Az előrejelzés szerint viszont, mire jössz, már elolvad, s remekbe szabott tavaszias 13 fokok lesznek, sőt bőven a pluszban. Ilyen tíznapos etápokban hol tél van, hol tavasz, hol nyár. Valamelyik nap 18 fok volt a teraszon, de tavaly karácsonykor is volt egy nap ilyen. Szerintem, aki kibírja a hőingásokat, az megmarad. Csak sajna a szívesek: ők nem nagyon. Anci tesókája is benn van a kórházban: lábon kihordott egy infarktust. Az idő meg nem nagyon használt neki, hiszen a hőingások megdolgoztatják nagyon e szervet. Nem tudunk többet, nem sikerült fölhívni most karácsonykor Hugit, így közelebbit, új információkat én sem ismerek. Szerencsére erős, makacs szervezet: mely remek párosítás, így reméljük rendbe jön. Egy miatt aggódom, hogy szíves-érrendszeri a leggyakoribb halálok, jóformán mindenkinél, sajnos. De az iwiw-en eszmét cseréltünk, jobban van már Margó, hál'Istennek. Majd ma újra megpróbálom fölhívni őket.
Na meg ez a telefon. A XXI. században, ugye: olyan érdekes. Van ugye, a hologram, na meg a tengerentúli hívás, Skype, meg a bőr alatti bankkártya, a látványtrükkök, meg persze a HAARP, s akkor a telefon nem vevödik föl. Érted.:) Mert végül is adott minden fontos, lényegi része: van vonal, a lehetőség, hogy hívjad, van mobilod, meg a másiknak is, meg a kártyán lé is van: s akkor, kicseng és nem veszik föl. Hihetetlen. Nyilván, ma mikor szinte sokan ezzel alszanak, nem veszik észre a hívást. Olyan ostobának tartom a hozzáállást. Mert megértem én, rosszkor hívom: éppen dágványoz a mosogatólében, vagy vezet, vagy gyerkőcöt fürdet, vagy éppen életet él, ne adj isten a vagy akármi, na de nagyon okos jószág a mobil: van rajta egy gomb, kilistázza a nem fogadott hívásokat és a zöld gombbal egyszerűen vissza lehet hívni.:) Őrület ez a technikai fejlettség. De ilyen nem fordul elő, mondjuk az is igaz, hogy csak egyesekkel. Te is tudod, kikkel. Csak virtuálisan tartjuk a kapcsot. Végül is virtuálisan nagyon családias, egyébként meg család a seggem.:((( Szóval érted, de nem izgat, különösebben. Mindenki úgy hülye, ahogy és amennyire akar lenni...Amúgy meg nem véletlen vagyok kommunikáció kutató, hogyne érteném a lényegét:) Csak ezek az idióta körítések ne lennének, tök fölöslegesek. Végül is még a legbutább paraszt is veszi az adást. CSak az ígéretem: tudod, Mamcinak megígértem, hogy vigyázok, helyette is rájuk: engem csak ez aggaszt. Viszont egyet megértettem, nem lehet mindenkinek segíteni, nem is kell. Boldogulnak szépen, vagy randán, de mindenképpen. A maga harcát mindenkinek magának kell megharcolnia.
Mert ez így van elrendelve..van a gondolat, mely roppant makacs dolog, az aztán befészkelt az agyadba, és elhatalmasodik szépen, átvéve az irányítást: nem tágít, egész addig míg mindent átalakít...s visszatérünk Hamvashoz:"Így tehát kezdetben van a szó, amely a gondolatban elhatározássá lesz és a tettben kitör. " Vagy az Eredethez, az ötlet, mely gondolattá fajul, s elhatalmasodik, mint egy burjánzó rák és felfal téged...
Ma ilyen filozofikus a reggelem,de elmúlik, ámbár ? nem hinném...
No csók, drágaságom! S ne légy jó, nem éri meg:)
Anci

Eredet /Inception/: a bombafilm



Adrikám, az a helyzet, hogy évek óta nem ért ilyen katartikus érzés egy film miatt. Megnéztük az Eredetet. Drágám, ez egyszerűen bombafilm. Két órán keresztül, valami elképesztő agyafúrtan szövögették a szálakat. A Kapcsolat óta nem szórakoztam ilyen jól. Az a nagy helyzet, hogy ritkán köt le ennyire film. De ez igen. Már az alapötlet is lehengerlő. Nagyon ügyesen rakták össze az igazságmorzsákat, egész hihető a felállás. Komolyan, na és a filmes trükkök, a látványvilág lenyűgöző.:) ahogy felkunkorodik az utca, és hozzá a zene /Hans Zimmer/ elképesztően zseniális.

Kari: két lépésben matt:)






Egy szóval, az idő remek. Ugyan a múlt héten még mínusz 10 C körül tetőzött a hőfok, aztán a lágy olvadás, s a durván 20 cm-es hó lazán elolvadt, s most áradnak a vizek, mindenfelé...Lassan kiadhatjuk a tavunkat, ha nem is csónakázni, de a vízen járáshoz talán elég.:)s ráadásképp: mi történt? Újra hó, csúnya széllel, az a kellemetlen apró dara, de sok...:) Ámbár mondjuk tél volna, vagy mi a szösz?? Leesett újra egy jó pár centi, s végül csak fehér lett a karácsony.:) Talán nem okoz akkora gondot, mint az előző héten okozott.
Minden esetre, átmentünk gyalog, hogy a szokásos karácsonyi üdvözlést megtegyük. S az ajtóban a gyönyörű DJ BOBO fogadott, talpig havasan, de roppant nagy örömmel:) Megörültünk, hiszen majdnem teljes volt a létszám,ámbár te hiányoztál, na meg a kiscsibe, hiszen odavolt a nászéknál. Na de ha láttál még izgit, kebelbarátném kissé spiccesen négyszer-ötször elmondta eseteiket, a végén már csak hahotáztunk...:) s na persze a zaba...Bőven a jóból:) S ráadásképp kolbászt kóstoltam. S valódi feketeerdő torta a végére zárva a sorokat. Nagyon jóllakva, a képen mellékelve, egyesek mintha kettecskén lennének, pocakok gömbölyödtek:)
Ami viszont isteni jó: scrabble:) Ez a szókirakó roppant jó kis kikapcsoló:) Jól elszórakoztunk, miközben lestük a szóvariációkat: vajon benne van-e az értelmező szótárban? Persze a legalapvetőbb szleng, durván nem volt. Pedig állítom: a legtöbbet (el)használt szavaink, s mi a fő: a két barátnő nyert, remek párost alkotva. S ezek nem mi voltunk, hanem Anita-Niki. Jól lemaradva, a utolsókat rúgtam, de sebaj, majd a visszavágón bepótolom a kimaradottakat.:)
Haza battyogva drágáim rávetették magukat a nagy pörcös szalonnadarabra, mintha egész eddig nem egy állandó tápanyagbevitelen lettek volna...:)
No Csókok, ölelése, örültünk a hangodnak, látod a család semmit sem változott: hangos és vidám, játékos és pajkos, s imádja a játékot meg a baráti bagázst.:)

2010. december 24., péntek

Karácsony 2010
















No drágám, már az, hogy hallottuk a hangodat az nagyon jó volt.:) Jó tudni, hogy minden rendben van. A hajó úszik, az idő folyik, a karácsony ott is eljött. De ez a jövőből a múltba való telefonálás:), ez rezegteti a lécet.:) Elméláztunk ezen. Csöppet csak, mert aztán tudod, a normális kerékvágás haladt: Már éhesen jött az isteni középsőnk, és nem hegedült nekem. Ez milyen dolog már?? Igaz, ami igaz, nem ígérte meg, de azért titkon bíztam a dologban. Valami isteni lett a halászlé, s nemcsak édesapád keze van a dologban, de még a Lacusé is: hiszen túl sokat főztek és áthozták a plusszt, így nekünk a legmunkásabb része maradt ki pont.Ezt elvégezték helyettünk a barátaink. Egyszerűen fenséges volt, ahogy a grilles és a rántott hal mellé föltálalt és elmaradhatatlan püré is hozzátartozott. S persze a beigli: életem legjobb beiglijét sikerült összeraknom. Mondjuk, te érteni fogod: kimértem.:), mindent. Viszont elfogyott a mák háromba, a negyedik szilvalekváros lett, mint régen a dédinél. A múlt évezredben ettem ilyet utoljára. S tudod milyen: csupa töltelék, a dédipapa megdicsért volna, hiszen csak így szerette:). Természetesen lefotóztuk. Neked.:) Na és az ajándékozás, hát nagyon eltaláltuk. Mindenkijét. Megkaptam a Morrison könyvet, a verseket:), na és a fülcsi: egyszerűen extrém és különleges. Nagyon tetszik. Igazi mozsarat kapott a pindurlány:), természetesen teás-szűrős bögrével.:) Imádta. A pesti lányunk meg csak nézett: megszereztük a KÖNYVET: csupa nagybetűvel: az okosságot: A képeltérítőket:) Gondolhatod... s persze mivel elég koros már, kapott egy exkluzív öngyújtót, egy kis bronzos-rózsaszínes beütéssel. Bár jobban örülnék, ha nem szívna cigit. De tudod milyen, bezzeg 17 évesen milyen roppant öntudatosan mondta: nem fog dohányozni azért, hogy mert sikk:)). De jól van végül is. PErsze a legnehezebb része neki volt: földíszítette a fát. Nagyon pofás lett, még neked is tetszene, semmi giccs, csupa diszkrét báj.:) . Már amennyire egy fa tud ilyet. S persze filmeztünk is, meg nevettünk, meg dumcsiztunk, meg kacagtunk, szóval a szokásos móka-miki.:)Megnéztük a Facebook-os filmet is, nem is rossz. Aztán egy vérzsúrosat, na hallod, ez már nekem majdnem sok(kk) volt. Pedig a Rambón nőttem föl, na de már mégis... Tudom, hogy amerikai, meg mindenki benne volt, aki akcióhősös moziban szerepelt, de csak úgy tudtam értelmezni, ha akció-paródiaként fogom föl...Durva, egy filmben a Stallone (kivarrva-átszabva), a Jet Li (még egész l nézett ki), a Dolph Landgren (na már mégis) karonfogva a Eric Roberts-szel (rajta mintha nem fogna az idő, kicsit jobb arc, mint volt), na és persze az elmaradhatatlan Schwarczi és Bruce Willis, persze csak egy kottányira...s imádott Jason Statham a fiatalabbak számára a szokásos macsós stílusával. A lényeg a hősök jönnek, látnak, győznek:) Fröcsög mindenfelé a játékokból ismert véres lé(nyeg)...mondjuk a trükkök elég gyengék, a tesztoszteron az egekben:) s istenkém, majd kinyúltam, jött a nő, de minek???! Két gyengéd nő a tesztoszteron bombához, s ily módon dupla happy end, ... Hát nem tudom, nagyon Stallonés volt, persze ő rendezte, s nagyon Rambós volt, de ezen mit is csodálkozom? Na és a Magyarországra utaló vicces megjelenítés, egy etápban Boszniával, hát szerintem eléggé durva. Talán ki is kérhetnénk, bármennyire viccesnek találta átszabott Rambókánk, aki elég olcsó plasztikai sebészhez fordult, jobban járt volna, ha eljön ide Pestre és egy rendes magyar jókezű plasztikai sebészhez fordul, kicsit jobb formát kapott volna, s így nemcsak újratöltve lenne...:)
Na de ne legyünk telhetetlenek, holnap úgyis a Tim Burton új moziját élvezzük...:))
Szóval, mára ennyi, írunk a gmailon is, addig is csók és boldog karácsonyt neked, Adrikám!
Jah és persze a szokásos falukari, képzeld föllépett a Réka, táncoltak a Nox zenéjére. Miközben LEvibaba le se szakadt édesapjáról, teljes az imádat.:)Persze, fura volt látni, hogy Ica óvó néni, akit már a Meli óvó nénijeként is szerettünk, most Rékáékat okítja.S valahogy Réka is megnagylányosodott:). Szeptemberben már iskolás lesz, bizony.:) Ügyesen ropták, szerencsére az elsők voltak, így aztán a főokos szerencsétlen mondatkiller és nyelvtan-harakirijét már nem aszisztáltuk végig. Szegény, mintha nem is magyar lenne, tökre gáz, hogy ezt a fiatalok által elkoptatott kifejezéssel éljek. Még a leírtakat sem tudja összefüggően előadni, mondjuk nálunk ennél csak isten szolgája gázabb... Volt szerencsém a falunapon egy óráig, ámbár együtt hallgattuk a sületlenség-áradatát, komoly kétségem van afelől, hogy miféle iránymutatást tud bárkinek is adni? Na de félre minddel, egy a fontos: Réka szépen táncolt, kis hópihékként a legkisebbek is hozzáadták a közösséghez a tudásukat, vastapsot kaptak, természetesen:), ahogy illik.:)
Most sütöm a karira a töltött csirkét, annyi gesztenyés pulykával töltött év után...Egy kicsit más:) Májas-aszalt szilvás töltelékkel bolondítottam meg szalcsival, lassan ropogós lesz és jól megesszük.:)
Neked meg reméljük bejött a lapitopi:)