2018. június 10., vasárnap

Hasznos és hosszú életet!

Akkora mákom volt, hogy csak na. Elkapott a jégeső és behúzódtam egy fa alá.  De csak nagyon esett, ahogy itt szokott tombolni a Storm. Mogyorónyi jéggolyók estek és egészen erős szél volt. Nem lehetett látni. Ahogy csendesedett, csak nekivágtam, muszáj hazaérnem, gondoltam. Igazi k÷vahideg eső esett. Amíg elölről ért, nem volt gond, de nagyon utálom, ha a hátam fázik. Ma először nem vittem kabátot.
 Már alig vártam, hogy hazaérjek, úgy kellett segíteni leráncigálni a ruháimat. A bicajkosárban egy maréknyi jéggolyó volt. Nem is gondoltam a telefonomra. Csak a forró fürdő és egy pálinka után. Bizony tiszta víz volt. Valamint a képernyője olyat mutatott, amilyet még nem láttam. Ez beázott rendesen. De szerencse, hogy sok krimit nézünk. :) Így elő a rizst és betettük száradni.


 Egy egész napra. Aztán bedugtuk és egyszer csak venni kezdte a töltést. Ez jó jel. Majd be tudtuk kapcsolni, ez már másnap este volt. Akkor látom, hogy a kamerája tiszta víz még mindig. De ez már a kisebb probléma volt. Nem kellett újat venni.
Viszont a szülinapon nem tudtam videózni meg fotózni. Csak a Zoliéval. Isteni szülinapunk volt, végre együtt, hosszú évek után.
Ágyban kávézás közben képtelefon a legisebb királylánnyal, majd a középsővel és drága Zéténnyel. Majd szalonnás-parmezános tojás reggelire és irány az első koncert a Kapitelplatzon. Csupa kedvencünk volt. Csajkovkszij, Muszorgszkij, Donizetti, Strauss, Bizet. A téren tombolt a közönség. Salzburg egy komolyzeneimádó város. Ráadásul magyar volt a karmester. Többször is elnézést kért, hogy csak angolul beszél. De itt ezt is értik, mert a suliban mindenki tanulja és annyi turista van, hogy egy életen át gyakorolja és szépen tudja  is. Az ismétlés teszi a mestert. A ráadás után irány Umut kebabozója, ahol már ismerősként fogadtak bennünket és egy Stigl mellett megebédeltünk. Majd irány egy kis nyári ruhakészlet feltöltés. Most már nem mondhatom, hogy nincs egy rongyom sem. Mondjuk nem a munkábajárós, biciklizős ruhatár ez :)



 S már száguld velünk a kettes troli ki a reptérre, ahol a következő koncert vár ránk: Muszorgszkij Egy kiállítás képei. Igaz gyerkőcöknek tartották, de nekünk is tetszett. Az ilyen programokat nagyon hiányolom otthon. Ja és persze, egy egész zenekar köszöntötte föl apcikát! Sehr herzlichen Glückwunsch zum Geburtstag!










De ekkor már annyira meleg volt, hogy a Designer Outlet mosdójában átöltöztünk az új , vékonyabb, nyári ruháinkba! S ha már ott voltunk, megleptük magunkat egy csodás fehéreművel a Wolfordból!
Persze még nincs vége. Még egy kis pálinka és köszöntés:) Telefonok sora és képtelefon a gyerekekkel.   Csodás nap és jön még a 2.0 és a 3.0

S persze az 1961 Toplistája:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése