Tehát ma van a nap, hogy találjunk időt álmainkra, és higgyünk a csodákban:) Anikó gondolata, de tetszik. Már majdnem elfeledém, milyen nyugalmas tud lenni a hajnal-reggel. Otthon. Az édes, csodás otthon. Persze Adrikám, te is gondolom már elfeledéd, hiszen a munka egészen magáévá tesz, ahogy engem is.Ami nem baj, feltétlen. Hiszen a munkaöröm a legfontosabb örömforrás. Legalábbis nekem. Mindig imádtam dolgozni, és ez azóta sem múlik, mióta először betettem a lábam a munkahelyre. Pedig az elég régen volt. De azt hiszem nem is az időn múlik, hanem a hozzáálláson.
Ahogy az élet is.
S visszatérve a reggel örömére, a kávé az ágyban, a böngészés, az írás, az olvasás, mind azok az apró kis bonbonok,melyek megédesítik a napot.
Szóval maradjon a mai nap az álmainkra, a csodáinkra, a kapcsolatainkra, hogy az ünnepnapokban megédesülő élet beragyogja a hétköznapok csodáit is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése