2019. január 24., csütörtök

Dolgosnapok és jön a tavasz

Apró örömök teszik boldoggá a napokat, a mindennapokat, a dolgos napokat. Egy kis öröm itt, egy kis öröm ott. ez már csak ilyen.
Mondtam már, hogy imádok itt élni. Olyan kiszámítható, korrekt és értem van. Ez milyen már? Például most tél van és hó, nem két centi, hanem 70 és nem okoz gondot a városban. Mert, és itt a lényeg: takarítják! Mindenki és mindenhol. Elképesztő.55 éves vagyok és ez meglep engem. Naja, ez már nyugat. A kis drágám meg elővette újra a zenét, ez is nagy boldogság. Lehet elküldöm a  kottáit... Hadd örüljön! A múltkor a könyvtárban volt kiárusítás mindenféle médiumra, könyvek, hanglemezek, cd-k, kották, minden volt és vettünk is egy csomót. Persze, meg ne lepődjetek Chris Rea kották voltak főleg, amire apcika felhördült és felkapta. Mondván, enélkül nem lehet élni. Mondjuk, zene nélkül nem is lehet. A zene szabaddá tesz...
Nálunk mondjuk mindig szólt, szól és szólni fog. Persze nem is akárhogy. Jól. Ezen mindig borulunk. A Haus für Mozartban Csajkovszkij sem szólt apcikátok szerint tökéletesen. Persze, a Cineplexxben sem a Bohémrapszódia, ami meglepő. El vagyunk kapatva, nálunk minden mindig jól szól. Ha még emlékeztek, drágáim.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése