Agusztus 17. újra, immár a harmadik itt. Tavaly az Untersberg, idén végre a többedik próbálkozásra a Schafberg. Ráadásul végre ketten, s még a szerencse is mellénk szegődött. Kisütött a nap és mindent lehetett látni.
A 148 éves fogaskerekűvel gurultunk föl a hegytetőre. Már maga az út is elmondhatatlan. Csodálatos. Hegyek, tengerszemek, mindenütt zöld és tengerkék, tűrkíz és csipkés hegyek és izgalmas völgyek. Salzkammergut gyönyörű és imádott. Kihagyhatatlan.
Szerelem első látásra.
Aztán a másodikra, na meg a sokadikra.
Salzkammergut, Schafberg és a szerelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése