2018. július 26., csütörtök

Virágos Dublin

Egy különleges hangulatú város, sok virággal és még több színnel, sok zenével és még több vendégszeretettel. Ez Dublin. Dublin kellemes úti cél. Már a reptér elvarázsol. Mintha a XXX. századba csöppentünk volna. Futurisztikus formák, nagy terek, csillogó üvegfelületek, kedves személyzet. Mint olvasom, az EU által finanszírozott átépítés történt itt. De nem úgy, mint otthon. Tényleg ráköltötték a pénzt. Ezért is néz ki ilyen gyönyörűen. Na és a funkcionalitás. Egyszerűen lenyűgöző párosítás. Nagyon praktikus, az egyetlen reptér, ahol nem órákig kell menni egy mosdóért, vagy szemetesért. Még a kapuknál is jól kiépített az egész. Mondjuk, nem véletlen. 2010-ben adták át a Terminál 2-t, ami 15.000.000 fő látogatót tud fogadni. Folyamatosan bővítik, ezáltal nyilván a munkahelyeket is. Szóval így csinálják jobb helyen és mindenki profitál belőle.
Leadtuk a csomagokat és irány a város. Nagyon klassz gyorsjáratot találtunk. 12 euróért kaptunk egy menettérti jegyet és már mehettünk is. A virtuális térképet letöltöttem a telefonomra. Aztán nekivágtunk. Ami máris szembeötlött, az egy csodálatos hárfa alakú híd, a Sámuel Beckett híd, mely elforgatható. A híd egyben az itt élők jelképe is, a megváltozott szemléletük példája. Nagyon sok önsorsrontó ember élt itt régebben, a híd azt jelképezi, hogy elengedték a múltat és a jövőbe tekintve dolgoznak a máért.  Ahogy haladtunk egyre közelebb a városhoz, mindenütt építkezések és   fejlesztések láthatóak. Igen biztos kézzel nyúlnak a városhoz, ügyesen alakítják dinamikus, fejlődő és lüktető nagyvárossá.
                                                      Képlelet: Kelta Vándor, blog.hu

Megnéztük a térképen, hogy hol találunk valami jó reggelizőhelyet és leszálltunk. Ami meglepett, hogy bár hasonló az építészet, mint Walesben, de mindenütt virágokat helyeztek el. A hatás csodálatos és egyben letaglózó. Pedig csak egy kis virág és micsoda változás.  Az egyik sarkon meg is találtuk a reggelizőhelyünket, talán indiaiak vezetik, de borzasztóan kedvesek és barátságosak.  A világon mindenütt megtalálható Esquire Coffee-ban villásreggeliztünk, így a választásunk egy lasagnára és egy quishre esett a kávé mellé. Isteni volt egy jó napindítás, hiszen hajnali négy óta úton voltunk. Pillanatnyilag épp esett, de minket ez most nem érintett.
 A térkép szerint közvetlen mellettünk van a Temple Bar negyed, ami régen egy vigalmi negyed volt, rossz hírű lányokkal és bárokkal, ma inkább a gasztroélvezetek és a sokszínű zenei élvezetek tárháza. Színes és virágos pubok, hatalmas söröshordók, kis kávézók, ajándékboltok között vezetett az utunk. Egyszerűen gyönyörű volt és makulátlan tiszta minden. A régi és az új igazán impozáns ötvözete jellemzi az egész várost. Nagyon tetszett nekünk. Az igaz, hogy szinte pillanatról pillanatra változik az időjárás, akár egy napban is lehet tél-nyár-ősz. Szerencsénk volt,  még a nap is kisütött. A Golf-áramlat hatása érvényesül itt. Talán ezért olyan szépek a virágok is mindenhol. Szeretem a virágokat, szépségük elvarázsol. Nyakunkba vettük a várost.
                                                Képlelet: Wikipedia, The Spire

 Az O' Connor Streetre jutva pillantottuk meg Dublin jelképét, a Tűt, a fény innovatív emlékműve. Az egész mozog egy kicsit és nagyon elegánsan uralja a teret. Az egykori Nelson pillér helyén emelkedik, amit az IRA-tagok bombázása tüntetett el. Ian Ritchie építészek tervezték, a DNS kettős spirálja ihlette. Az acélformáció alsó tíz métere különleges csiszolású, így a környező épületek tükröződnek rajta. Alkonyat után a The Spire világít az alapjánál és a felső 10 méteres része 11.884 lyukon keresztül fénykibocsátó diódákkal. Ezt sajnos nem tudtuk megvárni.
A Liffey folyó átszeli a várost és egyfajta vízi utcát biztosít a városlakóknak. Kényelmes padokon lehet csak nézelődni, vagy hallgatni a víz csobogását. A folyó, ahogy nálunk Salzburgban is, tele van hidakkal, gyalogos, biciklis, nagy négysávos, felnyithatós, vagy masszív fizetős és nem fizetős hidakkal. Nekem nagyon tetszett. Ez egy klassz hely. Nagyon barátságos. Mindenütt pubok. Szögezzük le, nem kocsmák. Általában enni- és innivalók is vannak, na meg a zene. Jellegzetes ír népzene. Gyönyörűek. Csak ámultunk és bámultunk. Minden olyan magától értetődően szép. Meg is állapítottuk, ide még vissza kell jönnünk hosszabb időre.

































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése