Drágaságom, újabb meglepi bulihoz készülődtünk. Bár én is gondolkodtam és ötleteltem, mégis Anina barátja hívott föl, hogy buliszervezésben van. Mondott valamit a motoros skacok meglepijéről, meg a csajokról, akikkel együtt lóg állandóan, meg hogy folyamatban van a torta, meg a egyebek, bólé meg ilyesmi. Szóval kézben tartotta az ügyeket.
Így aztán én lettem gardedám, és az volt a dolgom, hogy legalább negyed háromig tartsam távol a kéglitől a lányt. Ez ment is, egész jól, képzelheted, ezer éve nem voltam a cserkón. Elmentem vele, és közben megdumáltuk az élet nagy dolgait, meg a kicsiket is. Ezer éve nem beszélgettünk ilyen jót. A dolgot megfejeltük egy isteni gyrosszal. Bocs: A Gyrosszal, Ali Gyroszával.Hát valószínűleg nem ettem még jót, egyszerűen frenetikus volt. Na és a piac. Annyit nevettünk. Persze el is feledém, hogy természetesen bekrepált a Béla, az önindító keféje adta meg magát a boltnál, de apád nem esett kétségbe, előkapott egy méretes kalapácsot, és két határozott ütést mért valahova (!, tudod, ez az igazi szakember!, aki tudja hova üt!) a motorháztető alá, s lám beindult, és hazagurult, de nekem már nem adta meg magát Béla. Pedig tudja, szeretem, csak azt is tudja, hogy egy Mazda felé ácsingózunk.
Szóval visszatérve a dologhoz, így aztán már csak Anina kocsija jött számításba.
De ne tudd meg, mit találtak ki, hogy becsalják a másik szobába: a legborzasztóbb arckifejezéssel J. közölte vele, hogy nagy baj történt, nem figyelt, a bizsui áldozatul estek a macskáknak.:( Egy trappal futott be a szobába, ahol a meglepi várta.:)Sikerült, s ott voltunk mindahányan.:) A torta meg csúcs volt. Jó nagy és íze remek. Csokis és epres. Persze kettő volt, mert még egy feketeerdő tortát is hozott Mártika.
Isteni finom volt minden, a szokásosan jól sikerült a sörkiflim, és egy kis tojáskrémes hagymás kenyér egészen fini volt.Bólét kevert J. egész ütősre, drágaságom, tudod ki, egész mosolygósra itta magát. De végül is csak megkaparintotta a fényképezőt, s csak exponált, meg exponált. Fejek, lábak, mikrók vannak a képeken...de sebaj, majd legközelebb óvatosabbak leszünk. Vártuk a mocis skacokat is, de nem jöttek időben, pont mire mentünk, akkorra ért oda az első. Persze autóval.
Na de félre a tréflivel: Mindegy mi valósult meg az ötletekből, végül is az ünnepelt istenien érezte magát: s végül is ez a lényeg.:)
Jól megadtuk a módját.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése